Speidl Zoltán (játékvezető) : Pályafutása, Sportvezetőként, Írásai, Források Wikipédia, a szabad enciklopédia

Speidl Zoltán (játékvezető)

Ez a szócikk az atlétáról és labdarúgó-játékvezetőről szól. Hasonló címmel lásd még: Speidl Zoltán (egyértelműsítő lap).

Speidl Zoltán

Speidl Zoltán a hátsó sorban jobbról a negyedik

Személyes adatok

Teljes név

Speidl Zoltán

Születési dátum

1880. március 17.

Születési hely

Losonc,

Magyarország

Halálozási dátum

1917. július 3. (37 évesen)

Halálozási hely

Budapest, Magyarország

Egyéb foglalkozás

fogalmazó, újságíró

Nemzeti játékvezetés

Évek	Bajnokság	Státusz
1901–1917	NB I	Játékvezető

A Wikimédia Commons tartalmaz Speidl Zoltán témájú médiaállományokat.

Sablon • Wikidata • Segítség

Szerzett érmek

Atlétika
Magyar bajnokság
bronz	1897	100 yard
arany	1901	440 yard

Speidl Zoltán (Losonc, 1880. március 17. – Budapest, 1917. július 3.) magyar nemzeti labdarúgó-játékvezető, olimpikon atléta. Joghallgatóként államtudományi doktorátust szerzett. A MÁV budapesti központjában titkár, fogalmazó, sportújságíró.

Pályafutása

Sportolóként

A XIX. század végén kibontakozó sportmozgalmak egyik lelkes, sokoldalú híve. Kiváló atléta. Az 1900. évi nyári olimpiai játékokon a 800 méteres síkfutásban ötödik helyezett volt. Indult a 400 méteres síkfutásban és a 200 méteres gátfutásban is, de ezekben nem ért el olimpiai pontot érő helyezést. 1897-ben 100 yardon bronzérmes, 1901-ben 440 yardon országos bajnok. 1900–1902 között 1000 m-es síkfutásban háromszoros osztrák bajnok. Joghallgató korában a BEAC főtitkára és a labdarúgócsapat kapitánya. Tanulmányait befejezve a MÚE egyesület tagja.

Nemzeti játékvezetés

A magyar labdarúgás kezdetén 1897–1904 között az első hazai – nem vizsgázott – bírók egyike. Az új sportág iránti elkötelezettségével vállalta, hogy az egymás után alakuló labdarúgó-egyesületek felkészülési, illetve barátságos mérkőzésein BEAC, majd MÚE csapat-bíróként segítette a játékot. A játékosoktól való megkülönböztetés miatt a korabeli bírók nemzetiszín karszalagot viseltek ruházatuk felett. Korabeli irodalom szerint 1901–1904 között az egyik legjobb bíró. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. NB I-es mérkőzéseinek száma: 1.

Időpont	Helyszín	Mérkőzés típusa	Mérkőzés	Eredmény	Nézők száma
1901. február 17.	Csömöri úti pálya, Budapest	első labdarúgó-bajnokság nyitómérkőzése	BTC – BSC	4 – 0	300

Sportvezetőként

Az Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnökség és a szövetségi alakulat egy-egy képviselőjéből összeállított igazgatói tanács 1901. február 4-i első értekezlete Speidl Zoltán titkár vezetésével kimondta, hogy hivatalos lapnak a Sport-Világot tekinti, vitás kérdésekben pedig ezentúl az angol ligaszabályzat lesz mérvadó.

1910-ben a Sporthírlap szorgalmazta az önálló bírótestület megalakítását, Oprée Rezső, Herczog Ede, ifj. Földessy János, Speidl Zoltán és Vida Henrik kidolgozta a testület alapszabály tervezetét és a kötendő kartell pontjait, de a testület megalakítását féltékenységből (nem tudnának beleszólni a bíróküldésbe) ismét elodázták.

Írásai

1901–1905 között a Sport-Világ felelős szerkesztője, majd főszerkesztője. Írásai 1899/1901 között az Egyetemi Lapokban, a Sport-Világban, 1902-ben az Ország-Világban, 1908-ban a Pesti Hírlapban, 1913-ban a Budapesti Hírlapban jelentek meg. Írásaiban legtöbbet az atlétikával foglalkozott.