Sulica Szilárd
| Sulica Szilárd | |
| Született | 1884. augusztus 18.[1] Brassó[1] |
| Elhunyt | 1948. december 20. (64 évesen)[1] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1906) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (7/8-1-229)[2][3] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Sulica Szilárd (Brassó, 1884. augusztus 18. – Budapest, Józsefváros, 1948. december 20.)[4] irodalomtörténész, romanista, egyetemi tanár.
Életútja
Sulica Miklós és Goaga Zsuzsanna fia. A budapesti báró Eötvös-kollégium növendéke volt és 1906-ban tett tanári vizsgát latinból és történelemből. 1907-ben a gyakorló gimnáziumban tanított és októbertől a Magyar Nemzeti Múzeumban működött, ahol igazgató-őr és a levéltári osztály igazgatója lett. Tanított a budapesti tudományegyetemen is, majd 1934-től a szegedi egyetemen adott elő román filológiát. 1938-ban magántanári képesítést szerzett a román nyelv és irodalom tárgykörből. 1936-tól a szegedi egyetemei könyvtár igazgatója volt, majd 1940 és 1944 között kolozsvári egyetemen a román nyelv és irodalom nyilvános rendes tanáraként működött. A magyar és román irodalmi kapcsolatokat vizsgálta. Halálát húgyvérűség okozta, a Farkasréti temetőban nyugszik (7/8. parcella, 1. sor, 229. sír). Felesége Berényi Margit volt.
Munkái
- Jovius Historiarum... magyar vonatkozású forrásaihoz. 1907.
- A magyar irodalom és művelődés hatása a román irodalom és művelődés fejlődésére (Szeged, 1937).
Jegyzetek
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Nemzeti Örökség Intézete
További információk
- Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. Összeáll. Gazda István. Piliscsaba, Magyar Tudománytörténeti Intézet, 1997.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
