Széchenyi Ágnes

Széchenyi Ágnes
Stekovics Gáspár felvétele
Született	1957. május 30. (67 éves) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	irodalomtörténész sajtótörténész kritikus
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Széchenyi Ágnes témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Széchenyi Ágnes (Budapest, 1957. május 30. –) magyar irodalomtörténész, sajtótörténész, kritikus, főiskolai tanár, az MTA Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztálya tudományos főmunkatársa.

Széchenyi Ágnes 1975-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom, orosz nyelv és irodalom szakán folytatta tanulmányait, 1980-ban diplomázott. Az egyetem után a Művelődési Minisztériumban főelőadóként (1980–1983), majd az MSZMP Központi Bizottságának kulturális osztályán politikai munkatársként dolgozott (1984–1987). Miután megvált a politikai munkától, az Élet és Irodalom irodalmi hetilap munkatársa, kritikai rovatvezetője volt 1994-ig. Közben megszerezte a filozófiai tudomány kandidátusa (CsC) fokozatot (1994). 1996-tól 2018-ig főiskolai tanárként az Eszterházy Károly Főiskola (2016-tól egyetem) Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékén tanított, közreműködött a kommunikáció szak elindításában. 2007-ben az irodalomtudomány habilitált doktora lett. Ugyancsak 2007-től kezdve az MTA Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztályának tudományos főmunkatársa.

Munkásságával elsősorban a 20. század irodalomtörténeti, eszme- és médiatörténeti kérdéseivel foglalkozik. Kutatási területei: eszme- és irodalomtörténet összefüggései; a népi–urbánus vita története és továbbélése; 1945–1948/49 irodalomtörténete; a 20. századi magyar média társadalomtörténete; Schöpflin Aladár munkássága.

Utóbbi témában készül nagydoktori disszertációja a Schöpflin Aladár nagymonográfia. Ebből megjelent előzetes részletek:

• Schöpflin Aladár pályakezdése Irodalomtörténeti Közlemények, 2014/3. szám.^[1]
• Schöpflin Aladár a Vasárnapi Ujságban, 1899–1921 Budapest, Argumentum, 2018 (A lapban közzétett kritikái, jegyzetekkel ellátva. A bevezető tanulmány a készülő Schöpflin-monográfia része).^[2]

• Szép szóval. Fejtő Ferenc ifjúkori írásai (Válogatás, szerkesztés és utószó), Budapest, Nyilvánosság Klub – Századvég Kiadó, 1992, 360 l.
• „Sznobok és parasztok” Válasz, 1934–1938. Elvek, frontok, nemzedékek (Kismonográfia), Budapest, Argumentum Könyvkiadó, 1997, 195 l.
• Hommage á Fejtő Ferenc. A 90 éves Fejtő Ferenc köszöntése emlékezésekkel és tanulmányokkal, (Társszerkesztők: Jacqueline Cherrault Serper, Kende Péter, Litván György, Papp Gábor és Jacques Rupnik. Szerkesztés és tanulmány), Budapest, Világosság, 1999, 307 l.
  • Benne tanulmánya: Utam Fejtőhöz pp. 288-300.
• Játék és lelkiismeret: Szegi Pál válogatott írásainak gyűjteménye, (Válogatás, szerkesztés), Budapest, Argumentum Kiadó – Philobiblon, 2001, 371 l.
• Menedékház. Sárközi Márta-emlékkönyv, (Szerkesztés, tanulmány és interjúk), Budapest, Magvető, 2004, 455 l.
  • Benne tanulmánya: Műstoppoló és mecénás: Sárközi Márta, 1907-1966 pp. 11-74.
• Kornfeld Móric, Trianontól Trianonig: Tanulmányok és dokumentumok, (Szerkesztés, bevezető tanulmány, jegyzetek), Budapest, Corvina, 2006, 480 l.
  • Benne tanulmánya: Iparbáró, mecénás, filozopter: Kornfeld Móric 1882-1967, pp. 10-88.
• Baron Móric Kornfeld. Reflections on Twentieth Century Hungary: a Hungarian Magnate’s View, (Edited with Forword and Introduction By ~, New York: Social Science Monographs, Boulder, Colorado. Centre for Hungarian Studies and Publications, Inc. Wayne, New Jersey, 2007, 391 l.
• Lélegzetvétel: Válasz 1946–1949 Budapest, Argumentum, 2009^[3]
• Pályaképek – Művelődéstörténeti metszetek a 20. századból Budapest, Corvina, 2016.

Publikációinak részletes jegyzéke a Magyar Tudományos Művek Tárában.^[4]

• A „Sznobok és parasztok”-ról az Irodalomtörténeti Közleményekben^[5] és a Kortársban^[6]
• A Menedékház. Sárközi Márta-emlékkönyv c. könyvről az Új Forrásban^[7] és a Mozgó Világban.^[8]
• A Lélegzetvétel c. kötetről ismertetések a Mozgó Világban^[9] és a Tiszatájban^[10]

• Eötvös József ösztöndíj (1987, három hónap, Magyar Ösztöndíj Bizottság)
• Soros alkotói ösztöndíj (1990)
• Pulitzer-emlékdíj (2007, sajtótörténet kategória)
• NKA alkotói ösztöndíj (2009, 2015)
• Wekerle Sándor-díj (2016)

• Széchenyi Ágnes életrajza Archiválva 2021. október 16-i dátummal a Wayback Machine-ben (iti.btk.mta.hu, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet portálja. Hozzáférés: 2020-07-18)
• Széchenyi Ágnes, legfontosabb publikációk (iti.mta.hu, hozzáférés: 2020-07-17)
• Magyar Tudományos Művek Tára (mtmt.hu, hozzáférés: 2020-07-18)