Székelyzsombor
Székelyzsombor (Jimbor) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Brassó |
Község | Homoród |
Rang | falu |
Községközpont | Homoród |
Irányítószám | 507106 |
Körzethívószám | 0x68[1] |
SIRUTA-kód | 41266 |
Népesség | |
Népesség | 412 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 361 (2011)[2] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 06′ 34″, k. h. 25° 23′ 17″46.10954, 25.38818946.109540°N 25.388189°EKoordináták: é. sz. 46° 06′ 34″, k. h. 25° 23′ 17″46.10954, 25.38818946.109540°N 25.388189°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Székelyzsombor témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Székelyzsombor (1899-ig Zsombor, románul: Jimbor, németül: Sommerburg, erdélyi szász nyelven Sommerburch) falu Romániában Brassó megyében.
Fekvése
Kőhalomtól 17 km-re északkeletre a Kis-Homoród két partján fekszik. 1968 óta Brassó megyéhez, Homoródhoz tartozik.
Nevének eredete
Neve a magyar Zsombor nemzetségnévből származik, ez pedig a szláv zsombor (= bölény) főnévből származik.
Története
1488-ban Sumerburch néven említik először. A hagyomány szerint a falu eredetileg szász telepítésű volt, de egy pestisjárványt követően homoródalmási és homoródszentmártoni székelyek, 1502-ben pedig újabb 16 jobbágycsalád telepedett a faluba. A török-tatár betörések következtében szász lakossága teljesen kipusztult és helyükre is székelyek érkeztek. Vára a 15. században a Várhegyen épült terméskőből, először 1692-ben említik. A 18. században jelentőségét veszítve 1818-ban a külső falgyűrűt lebontották. Ma elhanyagolt állapotban áll.
1910-ben 1189, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott.
Látnivalók
- Evangélikus temploma középkori eredetű, 1746-ban egy tűzvész után helyreállították, 1788-ban újjáépítették. Tornya 1908-ban készült. 1540 és 1550 között készült szárnyasoltára a kolozsvári Erdélyi Múzeumba került.
- Római katolikus temploma 1782-ben épült, de valószínűleg 13. századi eredetű.
- A templomdombon áll Nyirő József székelyzsombori születésű író 2004-ben avatott mellszobra.
- Ortodox temploma 1905-ben épült.
- A várhegyen álló parasztvár.
- Az utcakép.
Híres emberek
- Itt született 1889-ben Nyirő József regényíró, nyilas politikus
Galéria
- Evangélikus-lutheránus templom, 2023
- Római-katolikus templom, 2019
- A falu főutcája
- A helyi kultúrotthon
- Nyírő József szobra
- Parasztvár, a falu őrszeme
- A vár egyik bástyája
- A falu a 19. században (metszet)
Jegyzetek
Külső hivatkozások
- Honlap a faluról és az ott évente megrendezett ifjúsági táborról
- Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap