Szórády István

Szórády István (Gyula, 1926. január 26. – Szeged, 1990. január 22.) magyar orvos, gyermekgyógyász, címzetes egyetemi tanár, farmakológus. Az orvostudományok doktora (1977). Édesapja, Szórády István (1889–1987) ideg- és elmegyógyász volt.^[1]

1948–1950 között a Szegedi Egyetem Gyógyszertani Intézetében dolgozott. A Szegedi Orvostudományi Egyetem orvosi karán 1950-ben diplomázott. 1954–1964 között az orvostudományi egyetem gyermekklinikáján dolgozott. 1954-ben szakvizsgát tett a csecsemő- és gyermekbetegségek tárgykörből. 1964-től Szeged Város Tanácsa Gyermekkórházának igazgató-főorvosa, címzetes egyetemi docens, Szeged Megyei Város gyermekgyógyász szakfőorvosa volt. 1971–1972 között, valamint 1977–1978 között Helsinkiben volt vendégprofesszor. 1974-től címzetes egyetemi tanár volt.

Tudományos munkáját a Gyógyszertani Intézetben Jancsó Miklós, a gyermekklinikán Waltner Károly mellett végezte. Kutatási területe a vitamin volt, kandidátusi disszertációját is ebből a tárgykörből írta (1964). A munkáját még évekig folytatta hazai és külföldi intézet munkatársaival. Az 1960-as évek második felétől a klinikai farmakológia és farmakogenetika került tudományos munkásságának középpontjába. Több írása jelent meg bel- és külföldön egyaránt. Részt vett orvostudományi kiadványok szerkesztésében, magyar és külföldi orvosi társaságok tagja volt.

• A pantothensav klinikai jelentősége (kandidátusi disszertáció, 1964, németül is)
• Pharmacogenetics principles and pediatric aspects (1973)
• Tájékoztató a Kőbányai Gyógyszerárugyár készítményeinek gyermekgyógyászati alkalmazásához (Budapest, 1974)
• Farmakogenetika (Budapest-Berlin, 1985)

• Markusovszky-díj (1969, 1974)
• Ylpö-emlékérem (1973)

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Tudósnaptár
• [https://web.archive.org/web/*/http://abcd.hu/szemelyi-nevter/?id=282932&date=2021-02-28 282932&date=2021-02-28 Szórády István] a Magyar Nemzeti Névtér oldalon
• Gyulai Wiki

• Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerkesztő: Hermann Péter, szerkesztő: Markóczy Mária. Budapest, Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990.
• Magyar tudományos akadémiai almanach az … évre. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1861-1918, 1921, 1924-1943. 77 db. - 1973, 1986, 1991, 1997, 2001.
• Szegedi egyetemi almanach 1921-1995. Szerkesztette: Szentirmai László, Iványi Szabó Éva, Ráczné Mojzes Katalin. Szeged, Hungaria, 1996.
• Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8