Szent Mihály-templom (Angyalföld)

Ez a szócikk az angyalföldi Szent Mihály-templomról szól. Hasonló címmel lásd még: Szent Mihály-templom (egyértelműsítő lap).

Szent Mihály-templom
Vallás	keresztény
Felekezet	római katolikus
Egyházmegye	Esztergom-Budapesti főegyházmegye
Egyházközség	Angyalföldi Szent Mihály plébánia
Lelkész	Hodász András
Segédlelkész	Pál Ferenc
Diakónus	Kuzmányi István[1]
Építési adatok
Építése	1929–1930
Stílus	neoromán
Tervezője	Foerk Ernő
Felszentelés	1930. szeptember 21.
Felszentelő	Serédi Jusztinián
Elérhetőség
Település	Budapest
Hely	1131 Budapest, XIII. kerület Babér utca 17/b
Elhelyezkedése
Szent Mihály-templom Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 32′ 50″, k. h. 19° 04′ 38″47.547322222222, 19.07710277777847.547322°N 19.077103°EKoordináták: é. sz. 47° 32′ 50″, k. h. 19° 04′ 38″47.547322222222, 19.07710277777847.547322°N 19.077103°E
A Szent Mihály-templom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Mihály-templom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Külső Váci úti Szent Mihály-templom (vagy Angyalföldi ~) az egykori Tripolisz helyén, a XIII. kerületi Babér utcában épült fel. A Külső Váci út menti városrész római katolikus hívőinek temploma. Az 1930-as felszentelés után tíz évvel megépült a plébániaépület és a kultúrház is. Ma a környék körülbelül 9000 hívét látja el a plébánia a 900 négyzetméteres templomban.^[2] Tornyai magassága 59 méter.

A Váci út külső területén 1917-ben indult meg a szervezett hitélet, ekkor alakult meg ugyanis a Hóvirág Kisegítő Kápolna Egyesület a Tripolisz területén, és ezután karmelita szerzetesek tartottak istentiszteletet a Tomori utcai iskola két tornatermében. Az egyházközséget 1923-ban szervezték meg, majd pár év múlva hozzálátnak a templom tervezéséhez.

Foerk Ernő, a szegedi dóm tervezője által elkészített tervek alapján indult meg az építkezés 1929-ben. Az épület 1930-ra el készült el, szeptember 21-én szentelte fel Serédi Jusztinián bíboros. Az egyházközséget hamarosan (1933-ban) plébániai rangra emelik. 1940 elején átadják a kultúrházat, és az év végére birtokba vehette a plébános az új plébánia épületét is.

A második világháború okozta károkat fokozatosan helyrehozták. A szocializmus évtizedei alatt kisebb-nagyobb átalakításokat hajtottak végre a templomon, a 70-es években új liturgikus teret alakítottak ki.

A 90-es évektől a templom teljeskörű felújítására került sor, megújultak az ólomablakok és a tornyok is. 1995-ben építették meg az urnatemető első szárnyát is, a második átadására 2004-ben került sor.

• Mester Jenő 1923 - ismeretlen
• Dr. Varga Béla adminisztrátor 1957 - ismeretlen
• Olbrich Béla adminisztrátor 1959 - ismeretlen
• Dr. Bucsi József kanonok 1962 - ismeretlen
• Vigyázó Miklós protonotárius, kanonok, esperes, 1992 - 2013
• Dr. Kovács Zoltán atya, plébános, 2013 - 2018
• Hodász András, plébános, kormányzó, a papi közösség moderátora, 2018 - 2022
• Pál Ferenc atya , plébános-helyettes, kisegítő lelkész, 2021 - jelenleg is
• Válóczy József atya, a papi közösség tagja, jelenleg is
• Varga Norbert azya, a papi közösség moderátora, 2022 - jelenleg is
• Tomanovics József atya, nyugalmazott plébános, kisegítő lelkész 2016 - jelenleg is
• Kuzmányi István, állandó diakónus, 2014 - jelenleg is

A Babér és a Tomori utca sarkán álló telken felépült templom észak, a Babér utca felé néz. Bár az építéskor még nagyrészt üres környék mára beépült, az út túloldalán álló, az utcára merőleges társasházak között a templommal szemben tér nyílik, ezzel még hangsúlyosabbá téve a kéttornyú épületet. A három hosszanti (egy fő- és két mellékhajó) és egy kereszthajóból felépülő a templom hagyományos román kori elrendezést mutat. Vöröses téglából és fehér kőből épült, a két szín kombinációjával létrehozott geometrikus formák fokozzák a templom külső díszét.

A bejárat fölött a karjait széttáró Jézus látható, a homlokzat közepén kilenc körablakból összeálló rózsaablak kapott helyet. A timpanonban, a tető alatt a templom védőszentje, Mihály arkangyal domborművét helyezték el. A mai ólomüveg ablakokat a 90-es évek folyamán restaurálták.

A templom mennyezete kazettás kialakítású, a kazettákat nonfiguratív képek díszítik. Ez alól kivételt képez az apszis, aminek mennyezetét freskó borítja.

A süttői márványborítású liturgikus teret 1972-ben alakította ki Rácz Gábor. Ő készítette 1975-ben a szentbemiséző oltár, az ambó és a kereszt tűzzománc lemezeit is.

A mai tűzzománc főoltárkép 1980-ban került helyére, és azóta sokan kritizálták egyrészt a három főangyal különös ábrázolása miatt, másrészt a templom többi részétől erősen elütő jellege miatt. A régi (még a Hóvirág Kisegítő Kápolna Egyesület idejében használt) faoltár a sekrestyében áll.

A templom orgonáját 1955-ben kapta meg a templom az esztergomi tanítóképzőtől, melyet 1967-ben korszerűsítettek. Mindhárom harangja a keleti (bal oldali) toronyban van elhelyezve, a másik (nyugati/jobb oldali) toronyban soha nem lakott harang. Közülük a harangfeliratok szerint a legnagyobb, 600 kilogrammos, g1 hangú nagyharang 1928-ban, a középső, 190 kg-os, c2 hangú 1950-ben, a legkisebb, a Magyarok Nagyasszonyának szentelt, 80 kg-os, g2 hangú harang pedig 1921-ben készült Szlezák László harangöntő műhelyében.^[4]

A plébánia óvodástól felnőtt korig hittanoktatást kínál, emellett két énekkart – egy klasszikus és egy gitáros kórust – is működtet. Vasárnaponként a plébánián agapét tartanak.

A templomban Mihály arkangyal napját, szeptember 29-ét követő első vasárnap tartanak búcsút.

• 
  Az egész épület a Tomori utca felől nézve
• 
  A homlokzat alulról
• 
  Hátulnézet
• 
  Oldalnézet
• 
  Torony
• 
  A tornyok hátulról
• 
  Bejárat
• 
  Kapudísz (latin nyelvű felirata: „Christus regnat”, azaz „Krisztus uralkodik”)
• 
  Rózsaablak
• 
  Szobordísz
• 
• 
  Szentély
• 
  A szentély boltozatának falképe

• Angyalföldi Szent Mihály Plébánia honlapja. Angyalföldi Szent Mihály Plébánia. (Hozzáférés: 2010. július 28.)
• Magyarország harangjai. [2010. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 28.)