Tóth Aladár (zenetudós)

Ez a szócikk a zenetudósról szól. Hasonló címmel lásd még: Tóth Aladár (egyértelműsítő lap).

Tóth Aladár
Életrajzi adatok
Születési név	Tóth Aladár János Mária
Született	1898. február 4.[3] Székesfehérvár
Elhunyt	1968. október 18. (70 évesen)[3][4] Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Házastársa	Gergely Magdolna (1925–1935)[1] Fischer Annie (1937–1968)[2]
Szülei	Tóth Aladár János Miklós Zelenák Mária Julianna Irén
Pályafutás
Díjak	Kossuth-díj (1952)
Tevékenység	zenetudós zenetörténész zenekritikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Tóth Aladár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tóth Aladár (Székesfehérvár, 1898. február 4. – Budapest, 1968. október 18.) Kossuth-díjas magyar zenetörténész, zenekritikus.

Tóth Aladár és Zelenák Mária gyermekeként született. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen diplomázott, majd 1925-ben doktori fokozatot szerzett Adatok Mozart zenedrámáinak esztétikájához című disszertációjával. Zenekritikus volt 1920-ban az Új Nemzedék, 1923-tól 1939-ig a Pesti Napló és a Nyugat című lapoknál, miközben 1926-tól 1929-ig a Zenei Szemle főmunkatársa volt. Kritikáiban elsőként értékelte Bartók Béla, Kodály Zoltán, Dohnányi Ernő és Weiner Leó, valamint a feltörekvő új művészgeneráció műveit és munkásságát. 1930–31-ben, Szabolcsi Bencével közösen szerkesztője, részben írója volt a kétkötetes Zenei lexikonnak, amelynek átdolgozott, kibővített kiadása volt az 1960-as évek közepén megjelent háromkötetes Zenei lexikon.

1937-ben feleségül vette Fischer Annie zongoraművésznőt. A szélsőjobboldali politika térnyerése és felesége származása miatt 1940-ben Svédországba emigráltak, ahol oktatással és előadásokkal tartották fenn magukat. 1946-ban tértek haza. Keresztury Dezső vallás- és közoktatásügyi miniszter szeptember 1-jei hatállyal kinevezte a Operaház igazgatójává. E minőségében 1947-ben leszerződtette vezető karmesternek az Amerikából Európába visszatért Otto Klemperert, akivel – hároméves budapesti tartózkodása alatt – az Operaház emlékezetes korszakát teremtette meg. Ezt követően is sikeresen küzdött a hivatalos kultúrpolitika korlátozó törekvései ellen, Bartók és Richard Wagner műveinek folyamatos repertoáron tartásáért állandó támadások kereszttüzében állt. 1952-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 1956 őszén az operai „Forradalmi Tanácskozás” botrányos körülmények között – távollétében – szeptember 30-ai hatállyal leváltotta, nyugdíjba ment, és ettől kezdve viszonylagos visszavonultságban élt, egészen 1968-ban bekövetkezett haláláig.

• Figaro lakodalma. Vígopera. Zenéjét szerezte W. A. Mozart. Ismerteti Tóth Aladár; Singer és Wolfner, Bp., 1928 (Operaismertetők, 7-8.)
• Adler, G.: Handbuch der Musikgeschichte (a mű magyar fejezet), 1924, 1930
• Zenei lexikon 1–2.; szerk. Szabolcsi Bence–Tóth Aladár; Győző Andor, Bp., 1930–1931
• Pótlás a zenei lexikonhoz; szerk. Szabolcsi Bence–Tóth Aladár; Győző Andor, Bp., 1935
• Zoltán Kodály. Universal, Bécs, 1934
• Liszt Ferenc a magyar zene útján; Magyar Kórusművek, Bp., 1940 (Népszerű zenefüzetek)
• Szabolcsi Bence–Tóth Aladár: Mozart élete és művei; Győző Andor, Bp., 1941
• Verdi művészi hitvallása; Hollósy Nyomda, Bp., 1941 (A Zene könyvtára)
• Szabolcsi Bence–Tóth Aladár: Zenei lexikon 1–3.; átdolg., új kiad.; Zeneműkiadó, Bp., 1965
• Tóth Aladár válogatott zenekritikái, 1934-1939; sajtó alá rend. Bónis Ferenc, bev. Lukács György; Zeneműkiadó, Bp., 1968 (Magyar zenetudomány, 11.)
• Zeneesztétikai, kritikai cikkek és tanulmányok különböző lapokban

• Karczag Márton: Aranykalickában – Tóth Aladár élete és kora (Opera, 2019) ISBN 978-615-81066-2-7

• Szabolcsi Bence, Tóth Aladár: Zenei lexikon 3. Zeneműkiadó, Budapest, 1965, 532 o.
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Bolvári-Takács Gábor: „Nem Mozart művészetét akarjuk támadni”. Kísérlet az Operaház politikai átszervezésére 1950-ben in Muzsika 53. évf. (2010) 9. sz. 12–19. o.
• Breuer János: A zenekritika távlatai. Jemnitz Sándor és Tóth Aladár munkásságáról in uő: Bartók és Kodály. Tanulmányok századunk magyar zenetörténetéhez. Magvető Kiadó, Budapest, 1978, 343–372. o. ISBN 963270794X
• A budapesti Operaház 100 éve. Szerk. Staud Géza. Zeneműkiadó, Budapest, 1984 ISBN 9633305241

• Tóth Aladár Zeneiskola – Névadónkról