Velika Rujiška
| Velika Rujiška | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Novi Grad |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 106 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 17,0 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 6,22 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 55′ 42″, k. h. 16° 19′ 02″44.9283, 16.317244.928300°N 16.317200°EKoordináták: é. sz. 44° 55′ 42″, k. h. 16° 19′ 02″44.9283, 16.317244.928300°N 16.317200°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Velika Rujiška (szerbül: Велика Рујишка), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Novi Grad községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 71, közúton 97 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 12, közúton 15 km-re délre, a Vojskova folyó felső folyásától keletre elterülő dombvidéken, 250 - 300 méteres tengerszint feletti magasságban található. Több, kis településből áll.
Népessége
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] | Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 168 | 106 |
| Bosnyák | 2 | 0 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 2 | 0 |
| Egyéb | 1 | 0 |
| Összesen | 173 | 106 |
Története
A Gradina, vagy másnéven Crkvina nevű régészeti lelőhely leleteinek tanúsága szerint itt már a vaskorban emberi település állt, melynek maradványaira a középkorban templomot építettek.[4] A középkori település és temploma valószínűleg a 16. század első felében pusztult el, a térség ugyanis 1537-ben Blagaj várának elestével került török kézre. A 17. század végén Velika Rujiška a bosanski novi Cerić bégek birtoka volt, akik az oszmánok ottani kiűzése után érkeztek Szlavóniából ezekre a részekre. Velika Rujiškán felépítették a 19. század végéig fennálló tornyukat is. A 18. századtól a Cerićek a novszkai kapitányság kapitányaiként szolgáltak. Ennek a nemesi családnak 1361 jobbágytelepülése és 28 279 733 dunum földje volt Bosznia-Hercegovinában.[5]
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Novi község részeként az akkor még egységes Rujiškán 137 házat és 887 ortodox szerb lakost számláltak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Novi Grad község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
- Gradina - őskori erődítmény és késő középkori templom maradványai. A szabálytalan platójú hegyen számos kerámiatöredék és vastárgy került elő, melyek korát a vaskorban határozták meg. A plató délkeleti részén egy épület csekély maradványait találták meg, melyet késő középkori templomként azonosítottak.[4]
Jegyzetek
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20397
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20397
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Novi Grad (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. augusztus 24.)
- ↑ Husnija Kamberović. Begovski zemljišni posjedi u Bosni i Hercegovini od 1878. do 1918. godine 273-289. old.
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 51. o.
További információk
- Novi Grad község hivatalos oldala
Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
