Neomór építészet Magyarországon

Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek.

neomór stílus (Magyarországon)
mórizáló stílus
A Szombathelyi zsinagóga egyike Magyarország neomór stílusban épült épületeinek
Időszak	kb. 1850-es évek – kb. 1910-es évek
Elterjedés	Magyarország
Nevezetes alkotók	Ludwig Förster, Feszl Frigyes
Nevezetes alkotások	Dohány utcai zsinagóga, Rumbach utcai zsinagóga, Pesti Vigadó

A magyarországi neomór építészet vagy mórizálás^[1] a 19. század második felében jelen lévő építészeti stílusirányzat volt a historizmuson belül.

A neomór építészet (angolul: Moorish Revival architecture, franciául: Architecture néo-mauresque, németül: Orientalisierende Architektur) a 19. századi historizmus neostílusainak egyike volt, és a középkori dél-spanyolországi arab építészetet használta mintának saját épületei megvalósításakor. Az eredeti mór stílus: „az iszlám művészet egyik építészeti stílusa. Észak-Afrikában, valamint a középkori Spanyolországban és Portugáliában az arab (mór) uralom időszakában (711–1492) virágzott. Jellemző rá a patkóív forma, a geometrikus és növényi formák alkalmazása, a kupolás építési mód használata. Előnybe részesítette a vörös tégla és a hármas árkádsor alkalmazását is.”^[2]

A stílus gyakran keveredett már neostílusokkal is, például Ludwig Förster épületei esetében neoromán és egyéb (nem mór) keleti elemekkel.^[3] Hasonlóan járt el Feszl Frigyes is.^[4]

Magyarországon a stílus nem volt túlzottan elterjedt. Elsősorban a zsinagógaépítészetben használták a 19. század közepétől.^[1] Viszonylag korai, még a romantikus építészet időszakára tehető a hatalmas, mór elemeket felvonultató budapesti Dohány utcai zsinagóga (Ludwig Förster, 1854–1859).^[5] Mór stílusban épült meg a régi, Öntőház utcai budai zsinagóga is (Knabe Ignác, 1865–1866). Ez az épület ma már nem található meg, a második világháborúban elpusztult.^[6][7][8] Már a romantikát követő historizmus időszakában épült meg a mórizáló budapesti Rumbach utcai zsinagóga (Otto Wagner, 1870–1873).^[9] A század vége felé mór stílusban épült meg az újpesti zsinagóga is (talán Jakob Gartner, 1885–1886).^[10]

A neomór stílus közkedvelt volt a vidéki zsinagógák esetében is. Ilyen stílusban épült a miskolci Kazinczy utcai zsinagóga (Ludwig Förster, 1856–1863),^[2] a kecskeméti zsinagóga (Zitterbarth János, 1863–1871),^[11] a veszprémi zsinagóga (Zitterbarth János, 1863–1865, elpusztult),^[12] a balassagyarmati zsinagóga (építész nem ismert, 1868, elpusztult),^[13] a székesfehérvári ortodox zsinagóga (építész neve nem ismert, 1870),^[14] a szombathelyi zsinagóga (Ludwig Schöne, 1880–1881),^[2] az esztergomi zsinagóga (Baumhorn Lipót, 1888),^[2][15] a makói ortodox zsinagóga (építész neve nem ismert, 1895),^[2] a debreceni neológ zsinagóga (Jakob Gartner, 1896, elpusztult),^[16] a szekszárdi zsinagóga (Hans Petschnig, 1897),^[17] a salgótarjáni zsinagóga (Szvoboda Gyula, 1901–1902, elpusztult),^[18] a zalaegerszegi zsinagóga (Stern József, 1903).^[2]

Ugyan a trianoni békediktátum óta Románia területére került, de eredetét tekintve a magyar építészethez tartozik az 1890-ben felépült neomór stílusú nagyváradi ortodox zsinagóga (Bach Nándor).^[19] Neomór stílusban épült fel 1891-ben a szatmárnémeti Várdomb utcai zsinagóga (Bach Nándor) is.^[20]

Egyéb példák teljes, illetve részleges mórizálásra:

• belvárosi zsinagóga, Temesvár (Carl Schumann, 1863–1865)^[21]
• gyárvárosi zsinagóga, Temesvár (Baumhorn Lipót, 1889)^[22]
• józsefvárosi zsinagóga, Temesvár (Karl Hart, 1906–1910)^[23]
• nagykárolyi zsinagóga (1866)^[24]
• neológ zsinagóga, Brassó (neogót-mór, Baumhorn Lipót, 1899–1901)^[25]
• neológ zsinagóga, Kolozsvár (Hegner Izidor, 1886–1887)^[26]
• dési zsinagóga (1907–1909)^[27]
• marosvásárhelyi zsinagóga (Jakob Gartner, 1901)^[28]
• verbói zsinagóga (Grätzel és Kittler, 1883)^[29]
• neológ zsinagóga, Pozsony (1893)^[30]
• malackai zsinagóga (Wilhelm Stiassny, 1886)^[31]
• nagyszombati status quo zsinagóga (1892)^[32]
• breznóbányai zsinagóga (Alois Payerberger, 1902)^[33]
• ungvári zsinagóga (Papp Gyula és Szabolcs Ferenc, 1904)^[34]
• nagybecskereki zsinagóga (Baumhorn Lipót, 1896)^[35]

Néhány esetben világi épületeken is előfordult a stílus. Feszl Frigyes Pesti Vigadóját (1859–1865) szokták példának említeni.^[4] Feszlnek a Dohány utcai zsinagóga, az Országház és a Magyar Tudományos Akadémia épületére készített, de meg nem valósult tervei szintén igénybe vették ezeket az elemeket.^[36]

A stílust Ybl Miklós az Unger-ház esetében használta fel (Budapest, Múzeum körút 7.).^[37] Alpár Ignác az 1896-os millenniumi ünnepségekre beadott, történelmi főcsoport pályázatára móros formájú egységet tervezett.^[38] A főcsoport, a mai Vajdahunyad vára (Budapest, Városliget) végül Alpár tervei alapján készült el, de nem az eredeti, hanem egy később beadott újabb terve szerint.^[39]

1896-ban épült meg ideiglenes jelleggel a Konstantinápoly Budapesten nevű városrész is felhasználva az iszlám építészet elemeit. A művárost már abban az évben lebontották.^[40] Hasonló szórakoztatónegyed volt az Ős-Budavára (1896, tervezte: Vidor Emil és Vogl Lajos), amelyben ugyancsak épültek móros jellegű épületek (pl. egy mecset). Ez a létesítmény 1910-ben került elbontásra. A valamivel korábbi, 1885-ös Országos Általános Kiállításon az úgynevezett Keleti pavilon volt ilyen stílusú.^[41]

A század végén Schmahl Henrik munkásságát jellemezte egyfajta neomór-historizálás. Mór elemek fedezhetőek fel a Caprice-mulató (ma: Uránia Nemzeti Filmszínház, 1893/1895, Budapest, Rákóczi út 21.),^[42] a mára már elpusztult Stern-bérház (1898, Budapest, Rákóczi út 72.),^[43][44] és Schmahl utolsó, legnagyobb szabású műve, a Párizsi udvar (Belvárosi Takarékpénztár, 1909–1912, Budapest, Ferenciek tere 10.) homlokzatán,^[45] illetve passzázsán.^[46] Hasonló elemeket alkalmazott Pollák Manó az 1899-ben felépült Róheim-villa (Hermina út 45.) belső kialakításánál.^[forrás?]

Freund Vilmos a Kozma utcai izraelita temető ravatalozóját (1891, Budapest, Kozma utca 6.),^[47] Ray Rezső Lajos a Népgőzfürdőt (1893, Budapest, Frankel Leó út) készítette el neomór stílusban.^[48]

Mór elemeket is felhasznált Pártos Gyula 1903-ban a Rudas gyógyfürdő (Budapest, Döbrentei tér 9.) palotává fejlesztő tervében. (Az épület végül nem készült el.)^[49] Nem épült meg az új budai zsinagóga sem, amelyre 1912-ben Gondos Imre neoromán-morizáló, Löffler Samu Sándor és Löffler Béla szecessziós-morizáló terveket adott be.^[50] Nem készült el a székesfővárosi krematórium sem, erre Gerey Ernő 1915-ben neoromán-morizáló tervet készített.^[51]

Érdekesség, hogy a két világháború között is épült egy mór stílusú középület. Ez a Mohácsi Városháza (Árkay Aladár, 1924-1926).

Érdekesség, hogy az 1890-es évektől szecesszió is sokat merített az iszlám építészetből, azonban annak ilyen irányú alkotásait (pl. a Fővárosi Állat- és Növénykert Kapuépülete, a Fővárosi Állat- és Növénykert Elefántháza) már nem szokták a neomór építészethez sorolni.

Az átmenet a szóhasználatban a szecesszió kezdetén, annak egyik első emblematikus épületénél figyelhető meg. A Lechner Ödön által tervezett Iparművészeti Iskola és Múzeum (1893–1896, Budapest, Üllői út 33–37.) stílusát „mórizáló”-nak nevezték,^[52] de az Iparművészeti Múzeum nyomán épült, arra hasonlító épületeket már nem. (Ettől függetlenül, mint fentebb látszik, később is épültek „hagyományos” neomór stílusban épületek, például zsinagógák, Schmahl-féle házak.)

• 
  Mecset az Ős-Budavára területén, Budapest
• 
  Dohány utcai zsinagóga, Budapest
• 
  Rumbach utcai zsinagóga, Budapest
• 
  Újpesti zsinagóga, Budapest
• 
  Kazinczy utcai zsinagóga, Miskolc
• 
  Zsinagóga, Kecskemét
• 
  Zsinagóga, Balassagyarmat
• 
  Zsinagóga, Esztergom
• 
  Ortodox zsinagóga, Makó
• 
  Neológ zsinagóga, Debrecen
• 
  Zsinagóga, Zalaegerszeg
• 
  Pesti Vigadó, Budapest
• 
  Unger-ház, Budapest
• 
  A Kozma utcai izraelita temető ravatalozója, Budapest
• 
  Népgőzfürdő, Budapest
• 
  Uránia Nemzeti Filmszínház
• 
  Belvárosi Takarékpénztár (Párizsi-udvar)
• 
  Mecset, Ős-Budavára

• Orbán Eszter: Mór stílusú zsinagógák (zsima.hu, 2021. aug. 4.)

• P. Brestyánszky Ilona: Budapest zsinagógái, Ciceró Könyvkiadó, Budapest, 1999, ISBN 963-539-251-6
• Podonyi Hedvig: Zsinagógák Magyarországon, Viva Média Holding, Budapest, 2005, ISBN 963-761-972-0
• (szerk.) Gerő László: Magyarországi zsinagógák, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1989, ISBN 963-10-8231-8
• Katona József: A 90 éves Dohány-utcai templom. Grünvald Fülöp – Naményi Ernő: Budapesti zsinagógák, Országos Magyar Zsidó Múzeum, Budapest, 1949 (2 mű egy kötetben)
• Klein Rudolf: Zsinagógák Magyarországon 1782–1918, TERC Kft., Budapest, 2011, ISBN 9789639968011
• Székely Márton: Építészeti tervpályázatok Magyarországon 1891–1918 között (doktori értekezés), Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszék, Budapest, 2019
• Pejin Attila: Tornyos zsinagógák Magyarországon (restancia.hu)
• Moravánszky Ákos: Építészet az Osztrák–Magyar Monarchiában 1867–1918, Corvina Kiadó, Budapest, 1988, ISBN 963-13-2096-0, 39-44. o.

• Magyarországi zsinagógák listája