Erdőbénye

A településen világörökségi helyszín található

Erdőbénye
Erdőbénye címere Erdőbénye zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Tokaji
Jogállás	község
Polgármester	Kántor Dezső Dénes (független)[1]
Irányítószám	3932
Körzethívószám	47
Testvértelepülései	Lista Gyergyócsomafalva község
Népesség
Teljes népesség	963 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	23,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	45,8 km²
Földrajzi nagytáj	Észak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtáj	Tokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistáj	Hegyalja[3]
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 16′ 06″, k. h. 21° 21′ 22″48.268219444444, 21.35611111111148.268219°N 21.356111°EKoordináták: é. sz. 48° 16′ 06″, k. h. 21° 21′ 22″48.268219444444, 21.35611111111148.268219°N 21.356111°E
Erdőbénye Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Erdőbénye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdőbénye témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Erdőbénye község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tokaji járásban található. Egyike Tokaj-Hegyalja legrégebbi településeinek, hajdani mezővárosainak. A honfoglalástól kezdődően magyar faluként tartják számon. Hegyekkel körülvett, őslénytani érdekességekben és ásványokban gazdag területen helyezkedik el.

A település a Mulató-hegy köré épült, a Zempléni-hegység és az Alföld találkozásánál, az Aranyosi-völgy kapujában fekszik. A megyeszékhelytől, Miskolctól 58 kilométerre keletre, Sárospataktól 22 kilométerre nyugatra, a tokaji borvidéken helyezkedik el. A környék három másik, kisebb városától, Encstől, Tokajtól és Abaújszántótól nagyjából 20-30 kilométerre található.

A közvetlen szomszédos települések: észak felől Baskó, északkelet felől Erdőhorváti, délkelet felől Olaszliszka és Szegilong, dél felől Bodrogkisfalud, délnyugat felől Mád, nyugat felől Tállya és Abaújszántó, északnyugat felől pedig Sima. A legközelebbi települések: Szegilong 6, Sima 7, Olaszliszka és Tolcsva 8-8 kilométerre; az összes többi határos település központja ennél hosszabb úton érhető el Erdőbénye felől.

Közúton a község három irányból érhető el: Abaújszántó-Sima és Szegilong felől egyaránt a 3705-ös, Tolcsva felől pedig a 3717-es úton.

Vasútvonal nem érinti, ennek ellenére a Budapest–Sátoraljaújhely-vasútvonal egyik megállóhelye az Erdőbénye megállóhely nevet viseli; utóbbi Szegilong belterületén helyezkedik el, nem messze a településen átvezető 3801-es és a 3705-ös utak találkozásától, Erdőbénye központjától bő 7 kilométerre délkeletre.

A tokaji borvidék mértani középpontjában (és csak néhány kilométerre Tállyától, ami Európa mértani középpontja) fekvő község első írásos említése 1404-ből származik. Berényiek voltak a község első birtokosai, 1428-ban, Belecsényi István, majd Pallagi István, később a Pálóczyaké, Gerencséri Balázsé, majd Rozgonyiaké. 1486-ban Lorántffyak és Rákócziak kezébe került. II. Rákóczi Ferenc adományaként több család kezébe vándorolt, végül az Erdődyek kapták meg.^[4]

A középkor folyamán még két különálló részből, Mező- és Egyházas-Bényéből állt. A hatalmas erdőségekkel, kiváló adottságú szőlőhegyekkel bíró Erdőbénye évszázadokon keresztül Hegyalja egyik legjelentősebb települése volt, vásártartási és borkereskedési joggal. 1604-tól a Rákóczi-birtok része, minek köszönhetően jelentős fejlődésnek indult. A Rákócziak gazdasági központot alakítottak ki, nagy kúriát építettek, amely alól indul ki a Hegyalja egyik legnagyobb, egybefüggő, több szintes, ma is összesen 22 ágú pincerendszere. Erdőbénye borkereskedelemmel összefüggő jelentőségét jelzi, hogy volt idő, amikor a település egyszerre több mint száz bodnárnak adott munkát.^[4]

1739-ben egy pestisjárvány majdnem teljesen kipusztította.

• A 18. század végén nyílt posta első postamestere Kossuth Lajos nagyapja, Wéber András volt.
• A község híres volt kádárairól, ők látták el hordókkal Tokaj-Hegyalját.

Szirmay Ödön 1830-ban, Erdőbényétől 5 km-re, mélyen a hegyek között, egy fürdőtelepet épített ki, pavilonokkal, kastélyszerű fürdő- és vendégházzal. A 260 m-es tengerszint feletti magasságban lévő, klimatikus, magas hegyek által védett ásványos fürdő hamarosan rendkívül népszerűvé vált, újabb fellendülést hozva a település életében. Erdőbénye-fürdő országosan ismert és látogatott gyógyfürdővé vált, ahol nem csak a korának legnépszerűbb báljait tartották, hanem teret adott a szabadelvű köznemeseknek is, melynek köszönhetően a reformkor egyik jelentős közéleti-szellemi helye is lett. A fürdő és az üdülőtelep az utóbbi évektől ismét látogatható.^[4]

Erdőbénye jelentős műemlékei az 1548-ban épült támpilléres római katolikus templom, az 1787-ben épült református templom és a Rákóczi-kúria (utóbb a Szirmay, ill. Ferenczy családok birtokában). 1831-ben kolerajárvány pusztította a település lakóit. A falu határában, a Mulató-hegy oldalában áll a járvány áldozatainak emlékére emelt oszlop, a Koleráskő.^[4]

• 1990–1994: Bajnok Imréné (független)^[5]
• 1994–1998: Bajnok Imréné (független)^[6]
• 1998–2002: Bajnok Imréné (független)^[7]
• 2002–2006: Bajnok Imréné (független)^[8]
• 2006–2010: Kántor Dezső (független)^[9]
• 2010–2014: Kántor Dezső Dénes (független)^[10]
• 2014–2019: Kántor Dezső Dénes (független)^[11]
• 2019–2024: Kántor Dezső (független)^[12]
• 2024– : Kántor Dezső Dénes (független)^[1]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,5%-a magyarnak, 4,2% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (2,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,1%, református 31,6%, görögkatolikus 4,2%, felekezeten kívüli 4,8% (6,8% nem válaszolt).^[14]

2022-ben a lakosság 88,6%-a vallotta magát magyarnak, 4,2% cigánynak, 0,2-0,2% szlováknak, németnek és ruszinnak, 0,1% ukránnak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,3% volt római katolikus, 22,6% református, 4,2% görög katolikus, 0,1% egyéb keresztény, 0,1% ortodox, 5,8% felekezeten kívüli (30,7% nem válaszolt).^[15]

Koleraoszlop

Szent György-templom

Református templom

Mulató-hegy

• Szirmay-kastély^[16]
• Fekete-Budaházy-kúria. 1650-ben épült kora barokk stílusban.
• A falu határában található gyógyvízforrás már a középkorban népszerű volt. Mai gyógyfürdőjét Szirmay Ödön kezdte építtetni 1830 körül.
• Nyaranta a faluban fafaragótábort tartanak.
• Mózes ház - amiben egy anakonda él.
• Bor, mámor, Bénye fesztivál 2009 óta
• Erdőbényei Tengerszem
• Szokolya-hegy- Sólyom-kői sziklák
• Tájház
• Szepsi Laczkó Máté Emlékház
• Kovácsműhely Múzeum

• Weiszburg Gyula (1866. augusztus 19. – ?, 1919. január 28.) budapesti rabbi, teológiai író.

• Erdőbénye honlapja
• - Erdőbénye látnivalói, turisztikai kínálata - Tokaj-Hegyalja, Taktaköz és a Hernád-völgye hivatalos turisztikai portálja Archiválva 2019. április 12-i dátummal a Wayback Machine-ben